2013. október 4., péntek

7. fejezet

 Nagyon nagyon sajnálom , hogy csak most tudtam hozni az új részt , de egyszerűen levegőt venni is alig van időm a suli miatt. Pfuh sok tanulás. -.-"
Másrészt viszont szeretném megköszönni a több mint 900 oldal megjelenítést , illetve az 5 rendszeres olvasót. Nagyon sokat jelent nekem , és ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni.
Nem is szaporítom tovább a szót , ,ár az agyatokra mehetek a sok fölös rizsálásommal. :D
 Jó olvasást! :) <3








-Milyen hibrid? - Jött egy srác a fák közül. Szőke haja és kék szeme volt .Tipikusan az a fajta srác , aki tudja , hogy jól néz ki és ezt meg próbálja kihasználni is .Telt ajka és kidolgozott teste volt . Mármint ami látszott belőle.
-Semmi közöd hozzá Simon ! - Szólt rá Alex epésen.
- Alex...ki ez a csaj ?
- Hahóó én is itt vagyok !! - Szóltam , mert úgy beszélgettek rólam , mintha ott se lennék. Azért beálltam közéjük , mert elég ellenségesen meredtek egymásra s nagyon úgy tűnt ,  robbanni készült az a bizonyos bomba.
- Simon vagyok.Te pedig...
- Cassandra. Vagy Cassy. Tök mindegy. -Röhögtem fel kényszeredetten. -
- ... és hibrid vagy. - Nem kérdés volt.
- Szerintem ez nem tartozik rád , Simon. -Szólt rá Alex. Még mindig közöttük álltam , készem arra , hogy ha kell , leállítsam őket a verekedés előtt.
- Szerintem sincs vele semmilyen dolgot , hogy mi vagyok...
- Jobb lesz , ha előre mész. - Mondta Alex .
- Szerintem meg jobb lesz ha befogod. - Kontrázott Simon.  Vonásai agresszívé torzultak..És abban a pillanatban Alex felé vetette magát , de mielőtt bármilyen jellegű ütést mérhetett volna rá , felkaptam és 9 méterrel odébb repítettem. Mielőtt felkelhetett volna  , odarohantam és neki szorítottam a nyakánál  egy fához . Erősen nyomtam oda , erőlködött , de nem tudott szabadulni. Egy kicsit meglepettnek látszott.
- Megköszönném ... khmm , haa... -Krahácsolt ,mert tényleg erősen szorítottam.
- Nem érdekel mit köszönnél meg . -Azzal elengedtem a nyakát és visszarohantam Alexhez.
- Eltudtam volna intézni.
- De idegesített , hogy egy antipatikus barom a...ööö akárkid.
- Tesók. Majdnem. - Szólalt meg mögöttünk Simon.
- Azt hogy? - Néztem meglepetten.
- Nem vér szerint , csak mindkettőnket Mr.George fogadott örökbe,úgymond.
- Jaaa. Értem én.
- De amúgy ezt hogyan....? - Kérdezte Simon.
- Hibrid...
- Komoly?
- Ja. Menő , mi? - Mondjuk  , ha bele gondolok tényleg az.
- Eléggé. - odatartottam az öklöm , hogy bele pacsizzon. Megtette.
Alex elég ellenségesen méregette őt , de nem törődtünk vele.Oké ,  eleinte se bírtam , most se kedvelem különösebben , de akkor is . Avval haverkodok akivel én akarok!
Aztán elköszöntünk , mert Simonnak mennie kellet valamerre , és nekünk is akadt dolgunk bőven Alexszel.
Szóval elindultunk a ház fele .Gyorsan futottunk . Alapvetően ideges voltam , de még tetézte ezt az , hogy Alex szorongatta a kezemet . Mondjuk ezen először tökre meglepődtem , hogy csak úgy simán megfogta a kezem , de egy idő után már nem éreztem kényelmetlennek a dolgot ( sőt ), betudtam annak , hogy gyorsan futunk és tartani akarja az iramot. Közben olyan gondolataim voltak , hogy utálnom kéne Alexet,meg ezt az egész helyzetet,de nem tudtam . Egy részem jól érezte magát,a másik legszívesebben fejbe lőtte volna magát egy villával.
Egy vas kerítéses , hatalmas , modern házhoz értünk .Nagy volt a kertje , semmi Drakula kastély feeling. Mint egy normális ház .Leszámítva azt , hogy az erdő legmélyén voltunk , semmi különös nem volt rajta . Aztán...aztán megcsapta az orromat a vér szaga ,  és kicsit ( nagyon ) megijedtem . Alex természetesen már indult volna el a házba , de mivel én ott lecövekeltem , és nem is terveztem onnan elmozdulni , csak simán visszarántottam a kezénél fogva.
- Mi a baj? - Kérdezte kicsit meglepve.
- Áhh semmi. Csak úgy lennél kedves tudatni velem  , hogy mi a francért bűzlik az otthonod vértől???!!
- Valamit enni is kell,nem?! -  Nézett rám úgy,mintha ez tök egyértelmű lenne. Igazából tényleg full logikus.
- Jaaa tényleg.- Felröhögtünk.
Aztán beléptünk. Hatalmas volt az a ház , nem csak kívülről , belülről is. Gyönyörű volt. Igényes és tiszta. Őszintén szólva , nem is vártam más. Zöld falak voltak , azokra pedig úgy voltak festve a fák , mintha az erdőben járnék. Tökéletesen élethű volt. Előszobának pont tökéletes. Leraktam a cipőmet . Ahogy beléptem , jobbra egy ajtót láttam gondolom az volt a garázs ,balra egy másikat . Intett , hogy menjek előre , ahol egy lépcsősort volt , így arra húztam magammal. ( Még mindig fogtam a kezét . )
- Már vár. -Szólt halkan , ahogy megálltunk a lépcső alján. 
- Honnan tudjak,hogy...
- Hogy itt vagyunk? Vámpír. - Mondta , mintha ez teljesen egyértelmű lenne .
 Megöleltem. Nem tudom miért , csak úgy jól esett. Aztán elakartam engedni , de visszahúzott és a fülembe súgott.
- Ne félj ! Nem hagyom , hogy bántsanak. - Ez megnyugtatott.
- Köszönöm. - Suttogtam elhaló hangon.
Felmentünk a lépcsőn. Aztán balra egy hosszú folyosón. A folyosó tűrkíz kék volt , jól ment a  sötét kék szőnyeghez.  Az utolsó szoba volt Mr. Georgé. Hát persze , nehogy közel legyen a lépcsőhöz , dehogy. Sétáljunk kilométereket , igaz.
Alex bekopogott.
- Tessék! - Szólt ki egy tekintélyt parancsoló mély hang.A hideg is kirázott tőle . Majd mikor Alex kinyitotta előttem az ajtót, ahhoz a tekintélyt parancsoló hanghoz ,társult egy arc is...






2 megjegyzés:

  1. nagyon jol irsz.es nagyon szeretem :-)
    remelem folytatod..kovii :-):-*

    VálaszTörlés
  2. Hááát ennek nagyon örülök.Olyan jól esik mindig :)
    Folytatom.Persze.hogy folytatom.
    Sietek :*
    Addig is iratkozz fel! :)

    VálaszTörlés